Úgy kezdődött, hogy már áprilisban 30 fok volt…

Júniusban időnként elérte a 40 fokot is és így maradt júliusban is.

Augusztusban minden rekord megdőlt.

A nyugdíjasok hullottak mint a legyek.

A lakótelepeken az emberek kiköltöztek az utcára a szökőkutak környékére.

Mindenki szeptemberben reménykedett, de csak ritkán volt ”hűsítő” 35 fok…

Ami ki tudott száradni, az még júniusban kiszáradt.

Az erdőtüzek mindennaposak voltak.A meteorológusok igazi kemény, havas telet igértek.

Az igazi sláger a tüzifa volt.Minden mennyiség elfogyott.

.........................................................................................................................................................

November elején immel-ámmal megnyitották a sí és snowboard üzletüket ,mint minden évben.

Várták az igazi kemény telet.Örökké nem lehet 28 fok…

December közepén, 29 fokban, kénytelenek voltak bezárni.

Az a három vevő aki betévedt, nem fizette ki a bérleti díjat.

Karácsony szenteste a tv mintegy mellékesen megemlítette, hogy a sarki jégből egy óriási darab szakadt le.

Az éjféli hírekben a szakértők már ökológiai katasztrófáról beszéltek.

Másnap mást sem lehetett hallani mint, hogy ez a “darab” olyan méretű, hogy több méterrel emeli a tengerek szintjét.

Ezt a szakértőt nyilvánosan lehülyézte egy másik szakértő, majd viszont az elsőt egy harmadik a másodikat vagy a fene tudja hányadikat egy másik … No pánik.

Egyáltalán nem számít ez a kis jég.A híradások viszont a tengerpartok elmosott, eltűnt falfairól, városaikról szóltak.

Meg sem lehetett saccolni az áldozatok számát.A velencei szent Márk tér 8 méterrel volt már víz alatt.

Aztán hirtelen eltűntek a hírek.A jég igenis olvadt és a víz emelkedett .

Január 1.–én Svájc bejelentette: lezárja határait…Január 2.-án bepakoltak a lakóautóba és még aznap éjjel elindultak

…………………………………………………………………………………………………………………………

Cél: Sierra Nevada 2790 méter magasan lévő parkolója.Egyáltalán nem volt sok idejük.A velencei Dose palota összedőlt.

Hollandia gyakorlatilag eltűnt…A 150-200 méterrel a tengerszint felett lévő helyek még szárazon voltak, de láthatóan nem sokáig…

Egyébként is megváltozott a fogalom: tengerszint…

A média nyugtatott: hamarosan apadás várható.Magyarországot különben is védi a kárpát medence.

De európa egy része már megindult a hegyekbe.Az alpok nagyon hamar meg fog telni

 

..……………………………………………………………………………………………………………………….

Normál esetben 2200 km.

De nem lehet a velence, udine, genova, torino utat választani , egyrészt mert a velencei autópálya már víz alatt van , másrészt sok az alagút és ott a legnagyobb esély véglegesen bedugulni..

Csak pirossal jelölt főútvonalak jöhetnek szóba.Már most óriási torlódásokról lehet hallani az autópályákon.

……………………………………………………………………………………………………………………….

Az internetről letöltöttek egy plug in-t amely segít kikerülni az alagutakat.

Megvették a legjobb satelit antennát és gprs telefont az Internet miatt.

400 liter gázolajtartály extra lett felszerelve szerencsétlen 20 éves lakóautó aljára.

Epoxi gyanta, üvegszál, 15 db 100 literes műanyaghordó, extra 100 liter kristályvíz, plusszvégszükségre a szörfök…A rugózásra nem volt gond.A laprugók kiegyenesedetek

………………………………………………………………………………………………………………………….

Január 11-én érték el a spanyol határt.38 fok volt.

Óriási szerencséjük volt.A spanyolok pár autóval később lezárták a határt…

Leszakadt még két jéghegy…Barcelona eltűnt.Tokió eltűnt…New York fuldoklik.

A híres szabadságszobor, minden katasztrófa film sztárja mellig vízben.

Teljes volt a pánik európában.

Már az egyszerű utak is tele voltak menekülőkkel.

Érdekes az ember: a szokásait nem adja fel.

Éjszakára kiürültek az utak.

Halálos veszélyben nyugodtan aludtak.

Bár sokszor földúton, almáskerten keresztül, de január 16-án már csak 110 km-re voltak Sierrától.

……………………………………………………………………………………………………………………….

Egy kis faluban valami vegyesboltban horgászbotot vásároltak.

Az eladó műhalat, mint csalit ajánlott hozzá, a teljes összeg 68 euróra rúgott.

Miután kiderült, hogy kártyát nem tud elfogadni, az összes zsebüket kiforgatták.

De nem volt több mint 62 eurójuk.Az eladó kötötte az ebet a karóhoz, nem engedett az árból.

A helyzet annyira morbid volt, ez az ember akinek eszébe sem jutott, hogy elmeneküljöna víz elöl, 6 eurón vitatkozott…

Egyszerűen orrba vágta, felkapta a horgászbotot és a csalikkal iszonyatosan csörömpölve kirohant az ajtón..de emberünk sem volt rest!

Nem sokáig törölgette vérző orrát!

Utánuk vetette magát.

Szerencsétlen öreg, túlterhelt, Peugeot lakóautó még 5-6 kilométerrel később is versenyzett felháborodottspanyollal.

Emelkedőnek felfele Ő sem tudott 10-12 kilométeres sebességnél többet..

……………………………………………………………………………………………………………………….

43 kilométerre Sierrától meg kellett állni az utolsó akadály előtt.

Kikerülhetetlen alagút volt.És sajnos jócskán tele vízzel, amit az elakadt autók is jól muttatak…

Már több mint 4000 kilométert megtettek a sok kerülővel és most egy vacak 50 méteres alagút állja az útjukat.

Több száz autó várt a csodára, mert nem vezet más út fel a hegyre, ami talán a menekülést jelenti.

………………………………………………………………………………………………………………………

 

Az öreg lakó nekiindult az esélytelenek nyugalmával a méteres víznek…

Az első tíz méteren lehetetlennek tűnt átérni, de ahogy fogytak a méterek úgy nőtt a víz az autóban.,úgy közeledett a túloldal…

Már nem látszott a gázpedál sem.Aztán füstölt az összes vezeték, de az öreg diesel csak ment..

Ne zavarta a sok computer, légzsák és egyéb faramuci kacat.

Ö csak szívott, süritett, berobbantott és kipufogott amíg meg nem telt a légszűrője..

Aztán Ő sem bírta tovább és megállt .

Szerencsére az alagút túloldalán..

Csak ki kellett önteni a vizet a légszürőből , belökni és újra ketyegett

 

………………………………………………………………………………………………………………………….

 

1900 méteres magasságban egy rendőr állta útjukat és közölte, -amit ők is láttak-,hogy nem mehetnektovább.

A hegy tele volt már emberrel.Engedelmesen betolattak az erdei útra a fák közé.

……………………………………………………………………………………………………………………….

 

Az elkövetkező napok lázas munkával teltek.

Először is bekötözték a 100 literes műanyag hordókat a lakóautó belsejébe .

Majd az epoxigyantával, az üvegszövettel és az alumínium lemezekkel a hordók alatt egy csónak alját alakították ki, úgy, hogy az kintről nem látszott.

Kellemetlen és főleg büdös munka volt, de hál istennek senki nem figyelt rájuk.

Nagyon fontos volt, hogy senki ne tudja , nekik csónakjuk van…

Boldog yaht tulajdonosok vesztették pillanatok alatt az életüket, mert nem gondoltak arra, hogy mások úgy gondolják: jobb ha ŐK élik túl ezt az özönvizet…

Furcsa volt oly sok a lakóautóban eltöltött éjszaka után a szabadban tölteni az éjszakát.

Ezután hüséges barátot vízszintesen a “csónak “ alatt ketté kellett vágni…A csónakot és az autót már csak 6 majdnem teljesen elfűrészelt oszlop tartotta össze.A solar ami az áramot adta eddig is a tetőre volt szerelve, a tetőablakok kabinablakokká léptek elő.

Minden kész volt.Már csak várni kellett.

 

……………………………………………………………………………………………………………………

A víz február 4.-én érkezett meg.

Addigra a hegy teljesen megtelt.Minden csónakért, bármilyen úszóeszközért, életükkel fizettek a gyengék.

1900 méter alatt mindenki meghalt aki nem mászott hegyet vagy nem szerzett hajót magának.

 

…………………………………………………………………………………………………………………….

Amikor a víz látótávolságba ért beinditották a motort.

A körülöttük álló emberek meglepve néztek rájuk.

Aztán amikor az autó lassan elindult a víz felé engedelmesen félre álltak.

Láttak már annyi öngyilkost…

Az öreg lakó engedelmesen csobbant bele a vízbe.

Egymásután roppantak el az oszlopok és a sokat látott test ketté vált.

A tetőn négy fej jelent meg.

Férj és feleség és barátnő evezőket vett elő és gyors húzásokkal evezni kezdtek.

A tízévesforma gyerek egy kiteernyőt engedett a magasba így sokkal gyorsabban távolodtak.

Az emberek csak néztek.

A víz pedig emelkedett

 

…………………………………………………………………………………………………………………………

 

67.ik napja voltak úton.

Érdemes volt a spanyolt orrba verni, mert a vizük a 26.ik napon elfogyott.

Azok a halak, amiket a horgászbottal fogtak adták a folyadékot.

Csak be kellett fogni a vitorlás halprésébe és kipréselni, majd felfogni egy tálba.

édes víz folyt belőlük…

Mert közben egy vitorlást is szereztek…

Minden kényelemmel felszerelt hajón, a hajónapló szerint már a második héten mindenki szomjan halt,mert a nagy sietségben elfelejthették feltölteni a víztartályokat…

 

A halprés a konyhaszekrényben volt, de úgy látszik nem tudták mire jó.

A negyven láb hosszú hajó miden egyéb földi jóval fel volt szerelve.

Amikor átköltöztek nem tudták elképzelni, hogy bírtak ki több mint 35 napot az Öregen.

Szegény Öregről gyakorlatilag minden lemállott a sós víztől , az alumímium borítás szétszakadt,a fa szerkezet pedig szétázott…

A 15 müanyag kanna még tartotta magát, de már csak úszóhorgony volt. Egy héttel ezelőtti vihar megoldotta azt a problémát: el kellett vágni a tartókötelet, mert különben felborította volna a vitorlást.

Még soha nem vitorláztak 6 méteres hullámok között, de úgy látszik mindent meg lehet szokni

 

………………………………………………………………………………………………………………………….

 

Esténként tv-t néztek…A műholdak, az Internet működött..

Pár millió ember életben maradt.

Hajókon és 2500 méternél magasabb hegyeken életben maradtak.

A hajókon szomjan haltak, a hegyekben éhen.

Egyébként pedig irtották egymást bármiért.

Legyen az egy alma vagy egy anyahajó…

 

……………………………………………………………………………………………………………………….

 

Pedig a hőmérséklet csökkent.

Már csak 22 fok volt, ami akár normálisnak is tekinthető áprilisban…

És kétszer esett!!!

Az áramlás egyértelműen és gps szerint is dél felé haladt.Folyik le a hideg víz. Kiegyenlítődik. Nem ellenkeztek.Haladtak ők is dél felé…Az lányok még úgysem jártak a déli féltekén…Persze ha marad belőle valami…

Például Riót felejtsd el…

.……………………………………………………………………………………………………………………….

 

Esténként mindig sört ivott.

Most boldog lenne egy pohár hideg kristályvízzel is…

 

Egyszer talán kiköthetnek…

 

Valahol…

Ahol édesvíz van

 

………………………………………………………………………………………………………………………….

 

Borzasztóan kiszáradt a szája….Leugrott az ágyról és hűtőhöz sétált.

Menetközben kinézett a nyitott ablakon.

A langyos éjszakában ott állt a Öreg a szokott helyén, megcsillant fény a lökhárítóján.

A félig nyitott hűtőben kotorászott miközben az Öreget nézte.

Megfogott egy sört, aztán eszébe jutott, hogy kristályvízre vágyik…

 

Kristályvíz…Hol kell kettévágni az Öreget?

Átnézett a konyha másik falára: 22 fok…

Alatta az óra 3 óra 4 percet mutatott…

Lassan világosodik…

Bekapcsolta a komputert és amíg a gép felállt az Öreget nézte.

 

Mindig a tenger mellett szerettem volna élni és mindig szerettem volna egy vitorlást…

Azért ez így mégiscsak túlzás…

A computer zúgása visszazökkentette.

December nyolcadika.

 

Nincs sok időnk.

 

……………………………………………………………………………………………………………………….

 

A lépcsőfeljáróban megjelent a felesége feje.

Egy kócos fej jelent meg. A feleség barátnője.

Még mindig olyan barna az arca, hogy csak a szeme világít a félhomályban…

-Már megint van egy potyautasotok…én is jöhetek?

-Természetesen nem.

Ti jól úsztok és egyébként is vissza tudjátok tartani a lélegzeteteket…

Nevettek.

A gyerek is, aki időközben megjelent az Andy hóna alatt.

-Apa, el kell vinni a széláramfejlesztőt, mert ha nem süt a nap, nem lesz áram.

Bólintott.

Megint az Öreget nézte.

Sajnálom szegényt, de remélem Ő nem álmodott semmit, különben nem visz el Spanyolországba…

Aztán elgondolkodott az álmokról…

Vajon melyik álom a valós?

Az az álom , melyikben azt álmodjuk , hogy meg tudjuk álmodni a jövőt, vagy az amelyikben megéljük amit megálmodtunk?

És miért nem álmodjuk az álmainkat végig?

Mert az álmaink végét élnünk kell?

Vagy csak egyszerűen nem emlékezünk a végére?

Miért ébredünk fel mindig “előbb”, a valóságra , amely lehet, hogy csak álom?

És ha csak álmodjuk, hogy álmodunk?

És az álmunk is csak egy álom?

Megálmodhatjuk előre az álmainkat is?

Vagy az álmainkkal megváltoztathatjuk a jövőt?

Hogyan álmodhatjuk annyira valósághűen ugyanazt, hogy nem kell róla beszélnünk?

S ha sokan álmodjuk ugyanazt, ha tetszik, ha nem, megvalósul?

Ha azt álmodjuk, hogy nem akarunk veszélyben élni, nem akarjuk kettévágni az Öreget , akkor álmodhatunk más jövőt?

Vagy örülnünk kell, hogy biztosan érezzük, szinte bizonyosan tudjuk, mennünk kell fel a hegyre, ha részt akarunk venni a jövőben?

 

……………………………………………………………………………………………………………………….

 

Egy decemberi alma koppant az Öreg tetején.

Válaszként…

A valóság jelentkezett.

Tervezni kell és pontosan.

Ha ki hagysz valamit meghalsz.

Vagy csak nem lesz söröd…

Eszébe jutott, hogy sört fog főzni.

Beírta a listára a malátát is…

 

Majd megálmodja, hogy kell sört főzni…